TÁNCHÁZAK a Csoóri Sándor Programban

Táncházak a Tarsolyban

 

Egyesületünk – mivel jórészt néptáncosok alapították – a kezdetektől foglalkozik népi muzsikával és tánccal. Táncházakat először székhelyünkön, Pethőhenyén és a szomszéd faluban, Alsónemesapátiban szerveztünk. Időközben összeismerkedtünk a Zalaegerszeg környéki táncházas csoportokkal, és szerteágazó tevékenységeink kapcsán sok olyan érdeklődővel, akik jelezték hogy szívesen eljönnének, ha olyan táncházakat szerveznénk ahová be tudnak kapcsolódni. Jó kapcsolatba kerültünk a Zalai Táncegyüttessel is, akik Zalaegerszegen rendszeresen szerveznek táncházakat, ahol színvonalas szakmai tevékenység zajlik, és a táncházakban általában haladó szintű oktatás, ami a táncegyüttes tevékenységéhez kapcsolódik. A résztvevők is leginkább haladó táncosok, akik számára a táncház inkább képzés mint a felhőtlen mulatság helye. Azt is láttuk, hogy emellé elkelne egy olyan táncházsorozat, amely az idősebb korosztályok, kevés néptáncos tapasztalattal rendelkezők vagy tapasztalatlanok, érdeklődők, népzenére mulatni vágyók, énekes-táncos közösségre vágyók igényei szerint szerveződik. Olyan táncházsorozat, amelynek fő célja egy hangulatalkotó közösség gondozása és éltetése. Ez segítheti a professzionálisabb szervezetek szakmai munkáját és ez a táncházas közösség akár ez utóbbiak bázisává is lehet. Erdélyi kötődésű egyesületként azt gondoltuk, hogy talán sikerül valamit visszahozni a modernizálódott Zalába a néptáncos mulatságok természetes hangulatából, ami Erdélyben – habár már ott is halványulóban – még itt-ott átélhető. Megértettük hogy ez nem kis feladat, de mivel egyesületünk képzett kulturális szakemberekkel rendelkezik, és mindenfelől azt jelezték, hogy támogatnak bennünket, úgy gondoltuk, nekiveselkedünk.

 

Csoóri Sándor Program 2018-2019

 

A Csoóri Sándor Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával 2018 őszétől Zalaegerszegen megszervezett három táncház tapasztalatai alapján úgy látjuk, még nem értünk célhoz, de jó úton haladunk.

 

Anyagi háttér:

Mivel az eredetileg tervezett, kért összeg kisebb részét kaptuk csak meg, a pályázati szerződésmódosítás szerint is, három táncházi alkalmat valósítottunk meg. Ennek megfelelően változtatnunk kellett az eredeti tematikán is, a később leírtak szerint. Nehézséget okozott az is, hogy a táncházak hangosításához a felszerelés egy részét is a pályázati pénzből kellett megvásároljuk, így sok eredetileg tervezett előadót és oktatót nem tudtunk meghívni forráshiány miatt,  különösen, hogy az esélyegyenlőség és népszerűsítés érdekében úgy döntöttünk hogy ne legyen belépődíj A pályázati forrásból 400.000 Ft-ot költöttünk hangosításra, felszerelés vásárálására – ez szűkségszerű volt a termek mérete, a több mint száz fős közönség és a különböző előadások miatt is, enélkül az egész program élvezhetetlen lett volna. 100.000 Ft maradt az előadókra, ez majdnem elég lett Németh Dénes zenekarának egyszeri kifizetésére, tehát igyekeztünk egyes tevékenységeket, amit tudtunk, magunk vagy kalákában elvállalni: felvállaltuk a tánctanítást, az énektanítást, az előadásokat, a kezdők és a női többség számára népszerű, tehát a közösség folytonosságát és állandó bővülését  ösztönző  moldvai táncrend muzsikálását. Sikerült megtartani ugyanakkor az eredeti szándék szerint a komplex megközelítést.

 

Táncházak:

Első táncházunkra 2018. november 24-én került sor, a Gazdasági Főiskola nagytermében. Kb. 120 fő vett részt. Muzsikált a Gyéres Zenekar. Fellépett a Kerka táncegyüttes magyarpalatkai táncokkal. Előadó: Nagy Annamária mezőségi származású néptáncos, a mezőségi néptánchagyományról. Mezőségi népdalokat és mezőségi táncok alapfiguráit tanította Gaál Péter és Nagy Annamária, somogyi ugróstáncokat tanított Németh Viktória.

Második táncházunk 2019.február 16-án volt, ugyancsak a Gazdasági Főiskola nagytermében, ismét kb.100-120 résztvevővel. Muzsikált a szamosújvári Ördöngös Zenekar, a moldvai táncokhoz a talpalávalót Gaál Péter és Kovács Péter szolgáltatta. Fellépett a Szélrózsa Tánckör mezőkeszüi táncokkal. Előadó: Nagy Annamária - Férfi és női lelkület, szerepek, formák a mezőségi táncban. Mezőségi népdalokat és mezőségi táncok alapfiguráit tanította Gaál Péter és Nagy Annamária. Felvétel:  www.youtube.com/watch?v=CfrZIS8-B68

Harmadik táncházunk 2019.május 4-én a Zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben volt, az „Erdélyiek Zalában” programunk részeként. A táncházat délutáni családi program: bábelőadás /Derék Jankó és a kemény cipó/, kézműves foglakozások, és az Erdélyből Zalába származottak, valamint erdélyi kötődésű zalai szervezetek találkozója előzte meg, előadások ebben a körben zajlottak. A táncházban muzsikált Németh Dénes és zenekara, modvai táncokhoz Gaál Péter és Kovács Péter. Fellépett a Penderülj Táncműhely nyárádselyei táncokkal. Bemutattuk testvérszervezetünk, a szamosújvári TÉKA Alapítvány hagyományőrző tevékenységét. Mezőségi népdalokat és mezőségi táncok alapfiguráit tanította Gaál Péter és Nagy Annamária. A zalai táncokat Pörzse Bence vezette. Az egész programon kb.150-en vettek részt.

 

Tartalom:


1. Megvalósult, ami jelenleg általános is elvárás a táncházszervezés terén:

- Az eredeti néprajzi anyag, zenei-táncos tartalom autentikus bemutatása, amennyiben élőben megszervezhetetlen, akkor felvételekről.

- Táncoktatás a táncrendek előtt vagy során

- Különböző kárpát-medencei /és moldvai/ táncrendek a programban, igény szerint. Minden táncházunkban legalább 6 táncrend szerepelt, a helyi /zalai/ és a Mezőség valamelyik /vagy több/ táncrendjén kívül kalotaszegi, küküllőmenti, egyéb székelyföldi, szatmári, rábaközi, somogyi, sárközi, moldvai muzsikára.

- Minőségi zene képzett muzsikusokkal

2. Megvalósult, ami a mi saját ambíciónk táncházszervezés terén:

- Koncertet hirdettünk a táncházak előtt, hogy azok is eljöjjenek akik táncházba esetleg nem jönnének el. A koncertet azonban úgy szervezzük, hogy aki akar, táncolhasson, tehát a koncert kedvéért érkezett közönség kénytelen meglátni, milyen jól lehet mulatni a népzenére.

- Helyi amatőr táncegyüttesek meghívása, bemutatója. Ez nyilván egy kompromisszum a professzionális vagy „adatközlő minőségű” bemutatókhoz képest, ugyanakkor hangulatos, szívből szóló műsort adnak. Fontos célunk a helyi táncházas közösség szervezése, megerősítése. A táncosok nem csak a bemutató kedvéért jönnek hanem a táncházban is maradnak, és még a népviseletet is hordják egy darabig, ami a táncház hangulatát jócskán fokozza. Így igyekszünk ellensúlyozni azt a trendet is, hogy a színpadhoz szokott amatőr együttesek tagjainak jelentős része gyakran nem áll fel táncolni táncházakban, nyilván meg kell tanulni azt is, hogy mi ebben az élvezet, illetve ki kell alakuljon egy közösség, amely képes élvezettel együtt mulatni.

- Annak keresése, hogy hol a helyünk a néphagyományban, mi közünk van a néphagyományhoz - komplex, életszerű és hangulatos előadásokban. Célunk az, hogy táncházban már jártas és járatlan közönség egyaránt válaszokat keressen és találjon erre a kérdésre.

- A közönség bevonódásának ösztönzése, különös tekintettel azokra akik még csak ismerkednek a néptánccal: sok népdaltanítás és éneklés a táncrendek között, csujjogatások tanítása, moldvai és dunántúli ugrós táncrendek beiktatása minden táncházban, a pár nélkül érkezett vagy páros tánctól még idegenkedő résztvevők kedvéért. Lehetőleg minél jobb minőségű „táncparkett” és nem csúszós, kemény járólap vagy térkő a talpak alatt. A vízuális technika felhasználása– pl. filmvetítések a „Hagyaték” filmsorozatból, vagy eredeti régi táncházi és gyűjtési felvételekből. A népművészeti, néprajzi tartalom tárgyi reprezentációja kisebb kiállításban,

- Minőségi hangosítás, élvezhető hangzás, azok számára is akik csak hallgatni szeretnék a muzsikát, vagy énekelnek.

- A táncház dinamikájának megtervezése, hosszabb szünetek elkerülése rugalmas és koncentrált szervezéssel. A táncoktatás közönséghez alkalmazása – nem ragaszkodunk az eltervezett tematikához, hanem azt tanítjuk, amit és amikor a megjelent közönségnek érdemes. Eddigi tapasztalatunk az, hogy a rugalmas hozzáállás hatására sok kezdő feláll, és ez alapjában meg is határozta a tematikát, emiatt mind a három táncházban úgy döntöttünk, hogy maradunk a mezőségi alapoknál. Nagy eredmény, hogy a harmadik táncházunkban ezek a kezdők már egészen ügyesen mozogtak a mezőségi muzsikára.

 

Következtetések:

Belátjuk, hogy mivel a komplex, szervezett megközelítést választottuk, táncházaink bizonyos szempontból inkább tudatos alkotások, mintsem az egykori falusi mulatságok természetes utánzatai. Utóbbiakról azonban itt, Zalában sajnos már lekéstünk, már magyar nótára sem mulatnak az emberek, nemhogy népdalokra. Van nekünk egy prímásunk, Kövesi Feri bácsi, aki 35 éven keresztül muzsikált lakodalmakban, jórészt magyar nótát és egyéb slágereket, hegedűn és klarinéton. Ő úgy látta, hogy valamikor a 80-as 90-es években fellegzett be a mulatós világnak, méghozzá azzal, hogy az akkori felnőtt generáció tudatosan arra nevelte a gyerekeit, hogy ne énekeljenek régimódi nótákat. Feri bácsi még az a hegedűs, aki odamegy a közönséghez, és mosolyogva elmuzsikál bármit, és 70-75 éves kora között annyi népdalt tanult meg a kedvünkért, hogy csak ámulunk. Ritkán még megtörténik, hogy amikor falusi rendezvényen muzsikálunk, az előadás nótázásba torkollik, olyankor az a stratégiánk, hogy mihelyt valaki levegőt vesz, már be is szúrunk egy népdalt. Hangulatos táncházat szervezni azonban, főként elvárosiasodott közönségnek, ezen az alapon nem lehet. Azt érzékeljük, hogy a tánchoz nem szokott érdeklődők között még mindig jóval többen vannak, akik énekelnének, mint akik táncolni akarnak, ezért mi a táncházainkban egyre nagyobb teret adunk a dalolásnak, csujjogatásoknak. Szervezett módon, szöveget kivetítve, sok szöveget kivetítve, akár táncrend közben is, mert ezt igénylik tőlünk. Tudatában vagyunk, hogy ennek vannak hátrányai, van akinek ez a megoldás idegen, kicsit didaktikus, mégis, Kallós Zoli bácsi nyomdokain járva, azt érezzük, hogy haladunk, előre.

Fő célunk, hogy minél több érdeklődőt bevonzzunk a magyar népi kultúra, konkrétabban a néptánc körébe, tapasztalják meg hogy ez egy élvezetes, modern korunkban is aktuális, emellett kulturált és értékőrző, értékteremtő szórakozási forma.

 Weboldalunk korlátozott tárhelye miatt kérjük, hogy képeinket és további felvételeinket facebook-oldalunkra kattintva tekintse meg:

Tarsoly Erdélyi Mezőségért Egyesület

 

 

 Csoóri Sándor Program 2019-2020

 

Ebben az évben három különböző kategóriában szervezünk táncházakat, a Csoóri Sándor Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

1. A generációs folytonosság érdekékben az alsónemesapáti-nemesapáti Csertán Sándor Általános Iskolában, ahol már jelen vagyunk népi muzsikával és énektanítással, havi rendszerességgel tartunk gyermektáncházakat. Népi gyermekjátékokat, dunántúli és moldvai táncokat tanítunk és kísérünk saját zenekarunkkal, önkéntes munkában. 

2. Öt alkalommal, kéthavonta vállalunk Zalaegerszegen olyan nagyobbszabású, komplex táncházakat, mint tavaly, amelyek nagy közönséget vonzanak, és költségesek, hiszen olyan zenészekre van szűkség, akik sokféle táncrendet hangulatosan elmuzsikálnak. Ide tervezünk népszerű előadókat, adatközlőket, autentikus oktatókat, és attól függően, hogy mennyi pénz lesz, hagyunk el ebből, vagy vállalunk el magunk feladatokat. Ezekben a táncházakban maximális szakmai hasznosulással megvalósul az, amit a tavalyi beszámolóban céljainkról írtunk.
Erdélyi elkötelezettségünk miatt a következő témákat választottuk:

Mezőség, Kalotaszeg, Vajdaszentivány, Küküllőmente, Moldva

3. Öt alkalommal, szintén kéthavonta szervezünk Zalaegerszegen olyan kisebb zenekart igénylő táncházakat, ahol moldvai és felcsíki muzsikára, zenekari lehetőség szerint egyebekre is táncolunk. 

 

Copyright © 2014. All Rights Reserved.

TARSOLY